Az EPR a kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility) rövidítése.

Lényege, hogy a gyártók, első belföldi forgalomba hozók vagy importőrök felelősek azért, hogy az általuk piacra hozott termékekből keletkező hulladékok kezelése és hasznosítása megvalósuljon. Ez azt jelenti, hogy a termék teljes életciklusáért – a gyártástól egészen a hulladékká válásig – felelősséget kell vállalniuk.

Miért jött létre az EPR?

• Azért, mert a hulladék mennyisége folyamatosan nő, és a körforgásos gazdaság megvalósításához szükséges, hogy a gyártók is hozzájáruljanak a hulladék kezelésének költségeihez.

• Az EPR célja, hogy ösztönözze a gyártókat a fenntarthatóbb termékek előállítására, az újrahasználatra és az újrafeldolgozhatóság javítására.

Hogyan működik?

• A gyártó vagy forgalmazó EPR-díjat fizet, amelyből a hulladék begyűjtését és kezelését finanszírozzák.

• A kötelezettség kétféleképpen teljesíthető:

  1. Kollektív teljesítés – például a MOHU Zrt.-n keresztül, amely országosan megszervezi a hulladékkezelést.

  2. Egyéni teljesítés – amikor a gyártó saját maga szervezi meg és igazolja a hulladék begyűjtését és kezelését.

Gyakorlati példa

• Ha egy cég Magyarországon műanyag palackokat hoz forgalomba, akkor neki kell gondoskodnia arról is, hogy ezekből a palackokból keletkező hulladék visszagyűjtése és újrahasznosítása megvalósuljon.

• Ezt jellemzően úgy teljesíti, hogy EPR-díjat fizet, amelyet a MOHU rendszere használ fel a hulladék kezelésére.

👉 Összefoglalva:
Az EPR egy jogszabályi alapú rendszer, amely a hulladékgazdálkodás költségeit és felelősségét a gyártókra terheli, ezzel támogatva a körforgásos gazdaságot.

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) hatálya alá minden olyan vállalkozás tartozik, amely bizonyos termékeket elsőként bocsát ki a magyar piacra, vagy azokkal kereskedik. Ez jogi nyelven a „gyártó” fogalmába tartozik, ami nemcsak a tényleges gyártót, hanem az importőrt és a saját márkanéven forgalmazót is jelenti.

Konkrétan EPR-kötelezett lehet:

• Csomagolást forgalomba hozó cégek (például gyártók, importőrök, akik terméket csomagolva értékesítenek).

• Egyes egyszer használatos műanyag termékek forgalmazói (pl. poharak, evőeszközök).

• Elektromos és elektronikai berendezések gyártói, importőrei.

• Elemeket és akkumulátorokat piacra hozók.

• Gépjármű- és gumiabroncs-forgalmazók.

• Bútor, textiltermék és papírtermék gyártói, importőrei.

• Sütőolaj és -zsír forgalmazók.

Azaz ha a vállalkozásod olyan terméket vagy csomagolást hoz be az országba, állít elő, vagy saját márkanéven értékesít, amely az EPR rendeletben felsorolt kategóriákba tartozik, akkor EPR-kötelezettnek számít.

Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) meghatározott termékkörökre vonatkozik, amelyek a jogszabályban pontosan fel vannak sorolva. Ezek azok a termékek és anyagáramok, amelyek a legnagyobb környezeti terhelést jelentik, ezért a gyártóknak, importőröknek és forgalmazóknak díjfizetési és nyilvántartási kötelezettségük van.

Az EPR alá tartozó fő termékkörök:

• Csomagolások

  • műanyag, papír, fém, fa, üveg, textil, társított (pl. italoskarton)

• Egyszer használatos műanyag termékek (SUP-termékek)

  • pl. poharak, evőeszközök, ételtároló dobozok

• Elektromos és elektronikai berendezések

  • képernyők, monitorok, lámpák, kis- és nagygépek, fotovoltaikus panelek

• Elemek és akkumulátorok

  • hordozható, ipari, gépjármű akkumulátorok

• Járművek és alkatrészek

  • gépjárművek, gumiabroncsok

• Papírtermékek

  • irodai papír, reklámhordozó papír

• Textiltermékek

• Bútorok (fából készült)

• Sütőolaj és -zsír

Ha egy vállalkozás ezek közül bármelyik termékkört előállítja, importálja vagy saját márkanéven forgalomba hozza Magyarországon, akkor EPR-kötelezett.

A környezetvédelmi termékdíj inkább egy adó jellegű közteher, amit a NAV kezel. Az EPR díj viszont a gyártók konkrét hulladékkezelési kötelezettségét váltja ki, és a MOHU működteti.

Fontos: sok esetben ugyanarra a termékre mindkettőt meg kell fizetni (például csomagolásokra), mert a két rendszer egymás mellett fut.

Környezetvédelmi termékdíj

• Mióta létezik? 1995 óta van jelen Magyarországon.

• Lényege: környezetvédelmi célú közteher, amelyet a gyártóknak és importőröknek kell fizetni bizonyos termékek után (pl. csomagolás, akkumulátor, gumiabroncs, elektromos berendezés).

• Célja: a környezetvédelmi alap bevételeinek növelése, hulladékhasznosítás támogatása.

• Adminisztráció: NAV felé kell bevallani és megfizetni.

EPR díj (Kiterjesztett Gyártói Felelősség díj)

• Mióta van? 2023. július 1-től hatályos az új rendszer Magyarországon, EU-s előírás alapján.

• Lényege: a gyártó vagy első belföldi forgalomba hozó felelős a termékből keletkező hulladék teljes életciklusáért – a díjat a MOHU (koncessziós társaság) részére kell fizetni.

• Célja: a hulladék tényleges begyűjtésének és újrahasznosításának finanszírozása.

• Adminisztráció: MOHU felé kell teljesíteni a bevallást és a díjfizetést.

Regisztráció, nyilvántartás, bevallás, díjfizetés és ellenőrizhetőség – ezek a legfontosabb feladatok, amelyeket minden EPR-köteles vállalkozásnak teljesítenie kell. 

Nézzük meg részletesen is:

Bejelentkezés és nyilvántartás:

• Regisztráció a MOHU rendszerébe (MOHU Partner Portál).

• A vállalkozás és a termékkörök bejelentése.

Nyilvántartás vezetése:

• Pontos adatgyűjtés minden olyan termékről, amely az EPR hatálya alá tartozik (pl. csomagolóanyag, elektronikai eszköz, gumiabroncs).

• Súly, anyagösszetétel és mennyiség szerinti bontásban.

Bevallások készítése:

• Negyedéves rendszerességgel EPR-bevallás készítése a MOHU felé.

• A bevallásban szereplő adatoknak meg kell egyezniük a belső nyilvántartással.

Díjfizetés:

• Az EPR díj megfizetése a MOHU részére a bevallás alapján.

• A díjak termékkörönként, kilogrammonként kerülnek meghatározásra.

Ellenőrizhetőség biztosítása:

• Dokumentáció és bizonylatok megőrzése (pl. számlák, kimutatások).

• Ellenőrzés esetén igazolni kell a bevallott adatok hitelességét.

Környezetvédelmi felelősségvállalás:

• Az EPR nem csak adminisztráció: a vállalkozás hozzájárul a hulladékkezelés és újrahasznosítás finanszírozásához.

• Kommunikációban is erősítheti a fenntarthatósági üzenetet.

A KF kód tulajdonképpen a vállalkozás „kulcsa” ahhoz, hogy pontosan tudja, milyen termék után, mennyi EPR díjat kell fizetnie, azaz a KF kódok az EPR rendszerben használt Kiterjesztett Felelősségi kódokat jelentik.
Ezek azonosítják, hogy egy adott termék vagy anyagféleség pontosan melyik EPR díjkategóriába tartozik.

Mit kell tudni a KF kódokról?

• Minden EPR-köteles termékhez tartozik egy egyedi kód (pl. M01, P01, U01 stb.).

• A kódok alapján állapítják meg a vállalkozás által fizetendő kilogrammonkénti EPR díjat.

• A bevallásokban mindig a megfelelő KF kódot kell feltüntetni, így a díjfizetés teljesen átlátható.

Példák KF kódokra:

• M01 – műanyag csomagolás

• P01 – papír és karton csomagolás

• U01 – üveg csomagolás

• G01 – gumiabroncs

• E02 – képernyők, monitorok

Ha egy vállalkozás nem teljesíti az EPR kötelezettségeit, annak komoly pénzügyi és jogi következményei lehetnek. Ezek közül a legfontosabbak:

Pénzbírságok

• A hatóság (MOHU, illetve a felügyeleti szervek) szabályszegési bírságot szabhat ki.

• A bírság mértéke több százezer, akár milliós nagyságrendű is lehet, a mulasztás súlyától és időtartamától függően.

Díjhátralék és pótdíj

• A meg nem fizetett EPR díjat utólag is be kell fizetni, sokszor pótdíjjal és kamattal növelten.

• Ez jelentős többletköltséget okozhat a vállalkozásnak.

Hatósági eljárások

• A vállalkozás ellen ellenőrzési és végrehajtási eljárás indulhat.

• Súlyosabb esetben akár a tevékenység ideiglenes felfüggesztése is felmerülhet.

Reputációs kockázat

• Egyre több nagyvállalat és üzleti partner elvárja a környezetvédelmi megfelelést.

• Ha egy cég nem felel meg az EPR előírásoknak, az üzleti partnerek bizalmát is elveszítheti.

Fenntarthatósági kockázat

• Az EPR nem csak jogszabály, hanem egy fenntarthatósági kötelezettség is.

• A mulasztás azt üzeni, hogy a cég nem kezeli felelősen a környezetvédelmi kérdéseket, ami ma már komoly piaci hátrányt jelenthet.

A 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet jelentős változásokat hozott a hulladékgazdálkodási bírságok és helyszíni bírságok rendszerében. A rendelet célja a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenységek hatékonyabb szankcionálása és a környezetvédelmi előírások betartásának biztosítása.

Főbb változások:

• Bírságok emelkedése: A hulladékgazdálkodási bírságok összege jelentősen megnövekedett. A jogsértések súlyosságától függően a bírságok akár több millió forintra is rúghatnak.

• Helyszíni bírság bevezetése: A rendelet lehetővé teszi a helyszíni bírságok kiszabását a jogellenes hulladék-elhelyezés esetén. Ez gyorsabb és közvetlenebb szankcionálási formát jelent.

• Ismételt jogsértések szankcionálása: Ismételt jogsértések esetén a bírság mértéke fokozódik, ami a visszaesőkkel szembeni szigorúbb fellépést biztosít.

• Szankciók alkalmazásának részletes szabályai: A rendelet részletesen meghatározza a szankciók alkalmazásának eljárási rendjét és a kiszabásuk szempontrendszerét.

Ezek a változások hangsúlyozzák a környezetvédelmi jogszabályok szigorú betartásának fontosságát és a jogellenes hulladékgazdálkodás elleni hatékony fellépést. A vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy naprakészen kövessék a jogszabályi változásokat és biztosítsák a teljes körű megfelelést a hulladékgazdálkodási előírásoknak.